Hobby modellezést tekintve, a futómű beállítása és ennek a témának a boncolgatása nem feltétlenül fontos, azonban amikor nem vagyunk elégedettek a modellünk úttartásával, irányíthatóságával, vagy egyszerűen csak kíváncsiak vagyunk, mi történik akkor, ha a gyári beállításokhoz képest eltekergetjük a futómű állítható pontjait, akkor mégis érdemes egy kicsit elmélyülni az egyes beállítások hatásainak vizsgálatában.
Versenykörülmények között viszont nagyon is életbevágó egy, az adott pályára jól beállított modell, hiszen, ha nem variálunk a beállításokkal, semmilyen esélyünk nem marad arra, hogy előkelő helyen végezzünk.
Azt is meg kell jegyezni, hogy futóműállítás ide, futóműállítás oda, mindennek alapja a jó gumiválasztás, ezzel nyerhetjük a legtöbbet, de ettől még a futóművel is foglalkozunk kell.
Mivel a beállítások megváltoztatása alapvetően hasonló hatást gyakorol egy pályaautó és a egy buggy esetében is, általánosan igazak lesznek a működésre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos információk.
Meg kell jegyeznem, nem vagyok futóműállító szakember, de azért lassan 20 éve autómodellezem, versenyzem, így talán ragadt rám valami. Az is lehet, hogy nem tökéletes és teljesen szakszerű az anyag, de abban biztos vagyok, hogy segíti az alapok megértését, és az állítgatások során mindenki megtapasztalhatja, hogy mi mivel függ össze és miért úgy működik vagy nem működik egy beállítás.
Nem is igazán cikk ez, csak az állítható tulajdonságok hatásait próbálom ismertetni. Ez mind száraz elmélet, mindenkinek a pályán kell kikísérleteznie, hogy a vezetési stílusához milyen beállítások passzolnak. Hiszen egy adott beállítás ami jó az egyiknek, nem biztos, hogy jó a másik versenyzőnek. Van aki nem szereti az agresszív beállításokkal működő autót vezetni, van aki csak azt. És még sorolhatnám… no de kezdjünk is neki!
A legtöbb modellautóhoz a jobb márkák esetében, függetlenül attól, hogy RTR vagy KIT verziót veszünk, nem csak szerelési útmutatót, hanem legtöbbször egy komoly kis kézikönyvet kapunk, melyben vannak tippek a beállításokkal kapcsolatosan is. Ezek legtöbbször azonban angol nyelvűek, így a következő varázsszavakkal fogunk találkozni.
Nézzük, mik azok a beállítási opciók, amikkel biztosan találkozni fogunk.
Kerék összetartás (toe)
Azt jelenti, hogy az autó kerekei hogyan állnak az autó hosszanti tengelyéhez képest. Beszélhetünk összetartásról (toe in), széttartásról (toe out) és semleges (neutral) állapotról,
ekkor a kerekek teljesen párhuzamosan állnak az alvázzal. Az összetartás mértékét fokban szokás jelölni.
Ha az autót menetirány szerint hátulról nézzük és a kerekek hozzánk közelebbi részei távolabb vannak egymástól, mint a tőlünk távolabbi részei, akkor összetartásról beszélünk. Ellenkező esetben széttartás van. Ez így elég nyakatekert, ezért álljon itt egy sokkal könnyebben megjegyezhető, és érthető módszer. Tekintsünk le lábfejünkre!
| Első kerekek | Nagyobb összetartás | Könnyebb teszi az autó irányítását |
| Kisebb összetartás | Csökkenti az alulkormányozottságot
Növeli a kormányozhatóságot a kanyar bejáratnál |
|
| Hátsó kerekek | Nagyobb összetartás | Növeli az alulkormányozottságot Nagyobb stabilitás ad a kanyar kijáratnál és fékezéskor Növeli a hátsó kerekek tapadását Csökkenti a végsebességet |
| Kisebb összetartás | Csökkenti a stabilitást a kanyar kijáratánál és fékezéskor Csökkenti a hátsó kerekek tapadását Növeli a végsebességet |
Kezdetnek érdemes a hátsó kerekeket pár fokos összetartásra, az elsőket pedig pár fokos széttartásra állítani. Majd kísérletezni.
Kerékdőlés (camber)
Azt jelenti, hogy az autó kerekei a függőlegeshez képest merre dőlnek. Pozitív (positive camber), negatív (negative camber) és semleges (netural camber) dőlésről beszélhetünk. A mértékét szintén fokban szokás megadni.
Ha a képen látható módon nézzük kerekünket és a kerék teteje az autótól távolabb van, mint az alja, akkor beszélünk pozitív kerékdőlésről. Ellenkező esetben pedig természetesen negatív kerékdőlésről.
A kerékdőlés alapvetően határozza meg a kerekeink tapadását és kopását. Általában elől és hátul is pár fokos negatív dőlés javasolt. Sajnos a helyes beállítást csak hosszútávon tapasztaljuk ki. Úgy állítsuk be elől, hogy a kerekeink egyenletesen simára kopjanak, hátul pedig kicsit befelé kúposan.
Figyelem, ha állítunk a casteren picit állítanunk kell az első kerekek dőlésén is.
Utánfutás (caster )
A caster az a szög, amit az első futómű alsó és felső pontja közötti egyenes bezár a függőlegessel. Minél nagyobb ez a szög, annál nagyobb szögű casterról beszélünk.
Az alapvető dolga az, hogy önmagát egyenesbe hozza a futómű. Talán a bevásárló kocsik kerekeiről egy picikét ismerős lehet a dolog.
Alapvetően jól tapadó pályán érdemes kisebb szögű (függőlegeshez közelebbi) castert használni, csúszósabb terepen, pedig nagyobb szögűt (függőlegestől jobban eltérő).
| Kisebb caster szög | Csökkenti az egyenes futást Növeli a kanyarodást a kanyar bejáratoknál Növeli a rugózás hatékonyságát Csökkenti a kanyarodást a kanyarban és a kanyar kijáratoknál |
| Nagyobb caster szög | Növeli az egyenes futást Csökkenti a kanyarodást a kanyar bejáratoknál Növeli a kanyarodást a kanyarban és a kanyar kijáratoknál Stabilabbá teszi az autót hepehupás terepen |
Tengelytáv
Az első és hátsó kerekek távolságát jelöli egymástól.
| Nagyobb tengelytáv | Nehezebbé teszi az autó kanyarodását szűk fordulókban Növeli a stabilitást Jobb irányíthatóság hepehupás terepen Széles, nagy kanyarokat és hosszú egyeneseket tartalmazó pályára ajánlott |
| Kisebb tengelytáv | Könnyebbé teszi az autó kanyarodását szűk fordulókban Gyorsabbá teszi a kormány reakciót Szűk, technikás pályára ajánlott |
Stabilizátor
Segít elosztani a kerekekre jutó súlyterhelést, ezáltal növeli az autó tapadását.
Hatékonysága nagyban függ az autó alvázának merevségétől. A merevebb alvázú autók sokkal érzékenyebben reagálnak a stabilizátor beállítások változására.
Az első stabilizátor főként a kanyar bejáratoknál történő, tehát gáz nélküli kanyarodásra van hatással. A hátsó stabilizátor főként a kanyar közepén és kijáratánál történő, tehát gyorsítás alatti kanyarodásra van hatással.
| Elöl | Puhább stabilizátor | Növeli az első kerekek tapadását Csökkenti a hátsó kerekek tapadását Növeli a kormányozhatóságot a kanyar kijáratoknál (Túlkormányozottságot okozhat a kanyar kijáratoknál) |
| Keményebb stabilizátor | Csökkenti az első kerekek tapadását Növeli a hátsó kerekek tapadását Csökkenti az irányíthatóságot a kanyar bejáratoknál (alulkormányozottság) Gyorsabbá teszi a kormány reakciót |
|
| Hátul | Puhább stabilizátor | Növeli a hátsó kerekek tapadását Csökkenti az első kerekek tapadását Csökkenti az irányíthatóságot a kanyar kijáratoknál (alulkormányozottságot) |
| Keményebb stabilizátor | Csökkenti a hátsó kerekek tapadását Növeli az első kerekek tapadását Növeli a kormányozhatóságot a kanyar kijáratoknál (Túlkormányozottságot okozhat a kanyar kijáratoknál) Gyorsabbá teszi a kormány reakciót nagy sebességnél |
Differenciálművek keménysége
Ez ugye nem futómű alkatrész, hanem a hajtáslánc egyik kiemelten fontos darabja, mégis erősen befolyásolja az autó irányíthatóságát, így szót ejtenék erről is. A keménységet úgy befolyásolhatjuk, hogy a bolygóműbe sűrűbb, vagy hígabb olajat teszünk. Sűrűbb olaj esetén difink nehezebben fog “működésbe lépni”, ezáltal “keményebb” lesz.
| Elöl | Puhább difi | Gyorsabbá teszi a kormány reakciót Csökkenti a stabilitást fékezéskor, növeli a fordulékonyságot Alulkormányozottá teszi az autót a kanyar kijáratoknál |
| Keményebb difi | Lassítja a kormány reakciót Nagyobb stabilitást ad fékezéskor, de csökkenti a fordulékonyságot Növeli a fordulékonyságot a kanyar kijáratoknál |
|
| Hátul | Puhább difi | Növeli a stabilitást a kanyarban és a kanyar kijáratoknál Alulkormányozottságot okoz gyorsításkor Kevéssé tapadó pályára ajánlott |
| Keményebb difi | Kis alulkormányozottságot okoz a kanyarbejáratoknál, de nehezíti az irányíthatóságot a kanyarkijáratoknál (erőcsúsztatás) Javítja a kormányozhatóságot gyorsításkor Jól tapadó pályára ajánlott |
A futómű beállítás alapjai a fentiek. Ennél még sokkal mélyebbre is mehetnénk ebben a tudományban, ez csak a felszín, de a többség számára ez elegendő ahhoz, hogy a beállítások megváltoztatásával felfedezze modelljén is a változásokat.
Az állítások azonnal érezhető hatással vannak a modell úttartására, kezelhetőségére. Mindezzel hobby szinten is érdemes foglalkozni, kiváló tanulóterep az igazi autók viselkedésének, működésének megértéséhez egy modellautó beállítása és megfigyelése. Versenykörülmények között, a modell adott versenypályához való beállítása, (ennél még több beállítás megváltoztatása) a kulcs a jó eredmény eléréséhez. Ott esélyünk sincs egy beállított autó ellen. No persze, – ahogy szoktuk mondani-, ismerünk pár versenyzőt, aki egy négykerekű zsíroskenyérrel is bucira verné a mezőnyt…. de mi csak ilyen átlagos versenyzők vagyunk, állítanunk kell! 🙂
Jó kísérletezést!